Láttuk az esetszámokból képezett járványgörbénél, hogy a legnagyobb problémát a tesztelési aktivitástól való függése jelenti. Ennek a problémának az egyik kézenfekvő feloldási lehetősége, ha az esetek száma helyett a halálozások számát ábrázoljuk.
Az okoskodás e mögött az, hogy ez már nem függ a tesztelési aktivitástól, hiszen az, hogy valakiről észrevesszük-e, hogy beteg, függ attól, hogy mennyit tesztelünk, de az, hogy észrevesszük, hogy halott-e, már nem. Valójában ez sem igaz tökéletesen, hiszen itt persze nem azt kell észrevennünk, hogy halott-e, hanem azt, hogy a vizsgált betegség miatt halott-e, és ez igenis függhet a tesztelési aktivitástól (rosszabb esetben ha egy gyanús tüneteket mutató elhunytat sem tesztelnek, még halál után sem, jobb esetben, ha egy más okból elhunyt betegnél nem törik magukat, hogy kiderítsék, hogy fertőzött volt-e), de tény, hogy ez a mutató sokkal-sokkal kevésbé függ a tesztelési aktivitástól. Ez adja használatának legfontosabb létjogosultságát.
Az előbb említett, némi tesztelési aktivitástól való függésen túl a legnagyobb baj, hogy ez a mutató azt igényli, hogy egyértelműen eldöntsük, hogy ki halt bele a betegségbe. Ezt viszont lehetetlen jól megtenni, ugyanis a valóságban nagyon ritkák a tiszta helyzetek: az is, hogy valaki tökéletesen makkegészséges, semmi más baja nincs, és meghal fertőzéstől (teljes egészében a fertőzésnek tudható be a halálozás) és az is, hogy abba hal bele, hogy miközben fertőzötten elmegy sétálni, elüti egy autó (semmi köze nincs a fertőzésnek a halálozáshoz). A valódi esetek szinte mindig a kettő között vannak: cukorbeteg, szívelégtelen alany, aki még a fertőzést is elkapja, és ez már sok a szervezetének. Akkor ő most mibe halt bele? A cukorbetegségbe? A szívelégtelenségbe? A fertőzésbe?
Azt értsük meg, hogy ez nem olyan jellegű probléma, hogy most még nem vagyunk elég okosak, de jövőre majd rájövünk, hogy mi a jó válasz: ez egy megoldhatatlan probléma, mindaddig, amíg a végső elszámolásban valaki vagy a fertőzésbe halt bele vagy nem. Elvileg valami olyasmit kellene mondanunk, hogy 34%-ban a cukorbetegségbe halt bele, 18%-ban a szívelégtelenségbe és 48%-ban a fertőzésbe -- bármilyen abszurdan is hangozhat első hallásra, ez felel meg a realitásnak! Sajnos azonban a mai haláloki kimutatási rendszerben ezt nem lehet kezelni: valaki vagy 0%-ban a fertőzéstől halt meg, vagy 100%-ban. És ez annyiban érthető is, hogy bármennyire is tetszős az előbbi elméleti szinten, gyakorlatilag reménytelen lenne pontosan megmondani ezeket a százalékokat.
Mindez nem csak azért fontos, hogy értsük, hogy itt van némi bizonytalanság, hanem azért is, mert emiatt elképzelhető, hogy ez az adat nem vethető országok között egybe (ha a különböző országok más definíciókat használnak a haláloki besorolásra), sőt, akár országon belül sem (ha megváltozik időben az alkalmazott definíció). Szerencsére ez a függés vélhetően még mindig jóval kisebb, mint a tesztelési aktivitástól való függés.
A halálozások használatának másik nagy baja, hogy még nagyobb a késleltetése: itt már nem csak a tünetek fellépéséig eltelő idő és a jelentésig eltelő idő késleltet, hanem a jelentéstől a halálozásig eltelő idő is bejön pluszban, márpedig ez utóbbi akár néhány hét is lehet. Itt tehát hatványozottan igazak a korábban mondottak: a halálozások görbéjén látottak a több héttel ezelőtti fertőződési helyzetet tükrözik.
A görbe ábrázolása terén az összes további kérdés egyezik a Járványgörbe (esetszám) pontban mondottakkal.
Egyezik a Járványgörbe (esetszám) pontban mondottakkal.
Egyezik a Járványgörbe (esetszám) pontban mondottakkal.